E sorok írójának volt szerencséje személyesen ismerni Szabad György professzor urat, a rendszerváltás egyik meghatározó alakját. Az első szabadon választott országgyűlés elnöke 1993-ban költözött a Gellérthegyre és 2015-ben bekövetkezett haláláig kerületünkben élt.
Szabad György 1924. augusztus 4-én született Aradon. Az anyaországtól elszakított magyar közösség tagjaként hamar meg kellett tapasztalnia a román állam magyarellenességét. A Magyarországra való átköltözés sem jelentett sokáig védelmet az üldöztetés elől, számos családtagja vált a holokauszt áldozatává. Szabad György ugyan túlélte az 1944-es esztendőt, de munkaszolgálatosként, majd a szovjetek hadifoglyaként megtapasztalta a kiszolgáltatottság és a jogfosztottság újabb dimenzióit.
1945-ben a Független Kisgazdapárt tagja lett, majd amikor megindult a pártnak a kommunisták által levezényelt felbomlasztása, kilépett.
1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. Pályáját a Magyar Országos Levéltárban kezdte, majd 1954-ben az új- és legújabb kori magyar történeti tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává is megválasztották, emiatt később zaklatták a Kádár-rendszer kommunista hatóságai.
1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem: a reformkort, a polgári átalakulás kérdéskörét kutatta. Számos könyve, tanulmánya jelent meg.
1987-ben részt vett az első lakiteleki találkozón, majd alapító tagja lett a Magyar Demokrata Fórumnak. Meghatározó alakja volt a rendszerváltást előkészítő Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásoknak. 1990-ben, az első szabad választáson területi listáról jutott a Parlamentbe. Az Országgyűlés elnökévé augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be.
2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. 2006. március 15-én Széchenyi-díjban részesült: a díjat Sólyom László köztársasági elnöktől vette át, majd – tudatosan – nem fogott kezet az akkori miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel. Ez a bátor, karakán gesztus a teljes polgári oldal tiszteletét kivívta.
Dr. Szabad György életének 91. évében, 2015. július 3-án hunyt el. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Tavaly róla nevezték el az országgyűlés Kossuth téren álló irodaházát.
Forrás: https://www.30eveszabadon.hu/a-szabadon-valasztott-orszaggyules-elso-elnoke--szabad-gyorgy
Fotó forrása: https://www.origo.hu/itthon/20150703-szabad-gyorgy-halaleset-parlament-rendszervaltas.html
