A Bartók Béla úton két olyan épület is található, amely Hadik András huszártábornokról, Berlin megsarcolójáról kapta a nevét. Az egyik, a kávéház ma is várja a vendégeket, a „másik Hadik”, a laktanya története azonban jóval kevésbé ismert és jóval kevésbé vidám.
A „Hadik” szó hallatán az újbudaiak rögvest a Bartók Béla út 36. szám alatti legendás kávéházra asszociálnak: Karinthy, Kosztolányi és Móricz törzshelyére, amely a 20. század első évtizedeiben élte fénykorát, hogy aztán némi kényszerszünet után 2010-ben újjáéledjen. (A középkorúak és az idősebb generáció tagjai arra is emlékeznek, hogy az épületben sokáig egy cipőbolt üzemelt…) Azért kapta ezt a nevet, mert alig néhány háztömbnyire, a 24-26. szám alatt állt a Hadik laktanya. A 19. század végén épült, a Zenta utca és a Budafoki út által határolt laktanyába az 1920-as évek elején a honvéd vezérkar 2. osztálya, a katonai titkosszolgálat költözött be. A 2. világháború végén, Budapest szovjet elfoglalása után az épületet a Katonapolitikai Osztály vette birtokba. A rettegett katpol a honvédség kommunista ellenőrzésére alakított terrorszervezet, a párt egyik „ökle” volt. A Hadik laktanyába beköltözött csapat volt az, amely részt vett a magyar parlamentarizmus és vele együtt az 1945-ös választásokon 57 százalékos győzelmet aratott Független Kisgazdapárt szétzúzásában. A katpolosok az épület pincéjében cellákat alakítottak ki, és ott kínozták foglyaikat: a gumibotos vallatás, a falhoz állítás, a pihenés és alvás lehetetlenné tevése mindennapos volt. Álljon itt vitéz Fehérváry István, a nemzeti ellenállás egyik hős tisztjének visszaemlékezése. Orosz kihallgatói így szóltak hozzá, amikor átadták a katpolosoknak: „Muki (ez volt Fehérváry beceneve), a mi simogatásaink után most fogod igazán megismerni a magyarok istenét. Mikor bevittek, egy reflektorral a szemembe világítottak, és avval kezdte Berkesi, hogy tudjuk, a szovjet elvtársaknak csak hazudtál, hazudtál, itt belőled kiszedjük az igazságot, majd meglátod, hogy itt hazudni nálunk nem lehet. És avval kezdődött, hogy azt mondja, ismered ezt az urat? – és a sötétben valaki úgy fölemelkedett. Én mondom: nem. Sötétben különben sem láttam. Hát azt mondja, ez valami Kopácsi, valami bokszoló, és mielőtt szólhattam volna, kaptam egy óriási ütést. S rárepültem az íróasztalára, akkor ő feláll, ő ütött meg – hát szóval, mint egy pingponglabdával játszottak velem.”
Családom a Budafoki úton lakott, szinte kőhajításnyi távolságra az épülettől, amelyről minden környékbeli tudta, hogy a kommunisták bestiális bűnöket követtek el falai között. Az 1956-os forradalom idején az akkor 14 éves nagybátyám a szabadságharcosokkal együtt rugdosta a hatalmas vaskaput, bejutniuk azonban nem sikerült. Utólag visszagondolva, szerencsére.
A „Bartók Béla úti terror háza” jelenleg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat székhelye. Falán 1994 óta emléktábla hirdeti, milyen múlt terheli. Emlékezzünk kegyelettel azokra az ártatlan honfitársainkra, akiket itt kínoztak a kommunisták.
Források:
https://titkosbudapest.hu/cikk/hadik-laktanya/81
http://lexikon.katolikus.hu/K/Katonapolitikai%20Oszt%C3%A1ly.html
https://demokrata.hu/velemeny/a-katpol-zsoldosai-59097/
https://index.hu/urbanista/2018/06/12/a_jardara_omlik_a_hadik_laktanya/
